Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg az egyetlen saját nevében és saját jogán uralkodó magyar királynő volt a történelem során. De nemcsak női mivolta tette Mária Teréziát Magyarország és a Habsburg Birodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb uralkodójává, hanem műveltsége, talpraesettsége, józan gondolkodása és az, hogy hétköznapi gyarlóságait sem rejtette soha el alattvalói elől.
Mária Teréziát nem nevelték trónörökösnek, nem készítették fel uralkodásra, mert édesapja III. Károly osztrák uralkodó élete végéig bízott abban, hogy fiú örököse is születik.
Annyira azért belátó volt, hogy megpróbálja nemzetközileg elfogadtatni a Pragmatica sanctiot. A nőági örökösödési rendet azonban többek között Poroszország, Bajorország és Franciaország is elutasította, ebből fejlődött ki a közel kilenc évig tartó osztrák örökösödési háború és később a hétéves háború is Poroszországgal.
Mária Teréziának rengeteg dolgot kellett megtanulnia és még többet küzdenie, hogy édesapja akaratának megfelelően trónon maradjon és gyakorlatilag is ő kormányozza a Habsburg Birodalmat. Jó tanárokkal és tanácsadókkal vette körül magát, többnyire józanul, az akkor divatos felvilágosodás eszmének figyelembe vételével döntött minden kérdésben, de nem volt rest női mivoltát is kihasználni, ha úgy kívánta a szükség.
Legismertebb pillanat volt ennek, mikor az örökösödési háború során több vereséget szenvedett, kincstára kiürült, összehívta a magyar országgyűlést. Szépsége és fiatalsága teljes pompájába, karján a kisbaba II. Józseffel szepegve kérte a magyar főurak támogatását trónja megtartása érdekében, cserébe megígérve, hogy igazságos és hálás királynőjük lesz. A magyar urak természetesen azonnal elolvadtak és „életüket és vérüket” felkínálva adták meg a kért segítséget. Mária Terézia pedig uralkodása során végig betartotta a nekik tett ígéreteit.
A királynő uralkodó mivolta mellett feleség és anya is volt, ezen a fronton is jól teljesített. A korban igencsak szokatlanul szerelmi házasságot kötött még hercegnő korában, férje, Lotaringiai Ferenc István lemondott birtokairól leendő felesége kedvéért (cserébe később megkapta a német-római császári címet mert azt nő nem birtokolhatta).
Szeretetük és összetartásuk a férj haláláig kitartott, annak ellenére is, hogy Mária Terézia gondosan távol tartotta Ferenc Istvánt az államügyektől. A férfi a pénzügyekben találta meg a helyét és feladatait, vállalkozásaival sokat segített a birodalom felvirágoztatásában. Az ő nevéhez fűződik a híres holicsi kerámiaüzem és a sasváradi textilgyár megalapítása is. Valamint az ő üzleti sikerei alapozták meg azt a hatalmas vagyont, ami a mi napig a Habsburg család magánvagyonát képezi. Mária Terézia férje halála után levágatta a haját elosztogatta az ékszereit és élete hátralévő részében gyászt viselt
19 év alatt 16 gyermekük született és 10 nőtt fel. Ez a korban nagyon jó arány volt. Az uralkodópár minden gyermekét ismerte, szerette, figyelemmel követte nevelkedésüket, jellemüket, napi kapcsolatot tartott fenn velük, betegségeik alatt édesanyjuk maga ápolta őket. Ez is rendkívül szokatlan volt az uralkodók körében.
Mária Terézia később sem engedte el gyermekei kezét, gondosan, politikai céljainak megfelelően házasította ki őket. (Míg mások háborúznak, Te boldog Ausztria, házasodj! – tartotta a mondás akkoriban.) és elköltözésük után is folyamatos levélváltásban volt velük, intelmekkel és utasításokkal látva el őket. Egyedül kedvenc gyermeke, Mária Krisztina köthetett szerelmi házasságot.
Sokat tett birodalma modernizálásáért, az oktatás és a közegészségügy fejlesztéséért. Neki tulajdonítják az „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” szólást, mikor a jobbágyterheket egységesítette országaiban.
1777-ben kiadta az első általános és teljes oktatási rendeletet, a Ratio Educationist, mellyel kötelezővé tette az oktatást 6-12 éves kor között és célul tűzte ki az általános műveltség emelését a felvilágosodás szellemében.
Ő hozatta létre az első közegészségügyi és járványügyi jogszabálycsomagot (akkoriban egymást érték a pusztító kolera és himlőjárványok, szervezett egészségügyi ellátás pedig nem létezett). A szabályzatban kötelezték a vármegyéket és a nagyobb városokat, hogy fizetett orvosokat alkalmazzanak a szegény betegek ingyenes gyógyítására és néhány járványügyi feladat ellátására. 1752-ben új intézményi formát is bevezettek: a közegészségügyi állapotok megfigyelésével és a viszonyok javításával megbízott orvosok munkáját megyei „physicusok” felügyelete alá helyezték. Ők voltak az első tisztiorvosok. Mária Terézia emellett olyan központi pénzügyi alapot létesített, amelyből a vármegyéket és városokat segítették korszerű kórházak építésében. Uralkodása alatt jöttek létre a birodalomban az első védőoltások.
Mária Terézia 40 évig uralkodott felelősséggel úgy, hogy közben emberi arcát is megőrizte alattvalói előtt. Ez tette őt az egyik legjobb emlékű uralkodóvá országaiban. A Habsburgok temetkezési helyén, a bécsi kapucinusok kriptájában nyugszik férje mellett.
Fotók: Pinterest
Farkas Bernadett