Másképp telnek a reggelek mostanában. Korábban az első gondolataim azok voltak “Mit is vegyek fel ma reggel?” vagy “Hova is tettem tegnap a kocsikulcsomat?”. Most pedig, hogy a legtöbbünk otthonról dolgozik, felállítottuk a “házi irodánkat”, elhelyezésre kerültek a laptopok az asztalon, és pizsamában reggelizünk mellette. A családommal mi felosztottuk a házat, mindenki munkaállomása külön szobában let elhelyezve – én kaptam az étkezőt. Anyukám minden reggel 7 óra körül szervírozza nekem a reggelit (bár akkor én már javában a gép előtt ülök, hiszen a nemzetközi munkám és az időeltolódás miatt én nagyon korán kezdek dolgozni), közben pedig megbeszéljük, mik a legújabb fejlemények a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Úgy tűnik az új megbetegedések száma csökkenni látszik az elmúlt napokban, úgyhogy pozitívan tekintünk előre!

Mornings are different now. The first thoughts used to be “What am I going bro wear today?” or “Where did I leave the car keys yesterday?”. Now most of us are working from home, we set our laptops on the desk, and have breakfast in PJs. In my family, we have set a different room for everyone – I got the dining room. Mom brings me breakfast at around 7 (by that time I’ve been working for about two hours, I start very early) and we talk about the latest news. Seems the new infection counts have been decreasing in the last day, that keeps us positive.

Le mattine sono diverse adesso. Prima pensavamo “Cosa mi metto oggi?” o “Dove ho lasciato le chiavi della macchina?”. Adesso che lavoriamo da casa, sistemiamo i portatili sulla scrivania e facciamo colazione in pigiama. Nella mia famiglia abbiamo sistemato una stanza ciascuno – io ho avuto il salotto. La mamma mi porta la colazione intorno alle 7 (a quel punto sto lavorando già da due ore, inizio molto presto) e parliamo delle ultime notizie. Sembra che i nuovi casi stiano diminuendo, questo ci fa sperare molto.

reggeli