Élt egy asszony az 1800-as években, aki súlyos hátrányból indult az élet minden területén. Nőnek született, ráadásul afroamerikainak és még rabszolgának is. Mégis több száz ember köszönhette neki a szabadságát, az életét, de ahogy ez lenni szokott, bár hosszú életet élt, tevékenységét, érdemeit életében soha nem ismerték el.

Harriet Tubmanról van szó, akit „Fekete Mózes”-ként is emlegetnek, mert első tevékenységével rabszolga sorstársainak segített átjutni az Egyesült Államok déli, rabszolgatartó területeiről a szabad, északi államokba. Később ápolónőként részt vett az amerikai polgárháborúban. Egész életében küzdött: a rabszolgaság eltörléséért, a nők és feketék egyenjogúságáért.

1820 körül született Aramita Ross néven, egy Edward Brodess nevű ültetvényes rabszolgájaként, pontos születési dátuma nem ismert. Hatéves korától különböző ültetvényekre adták bérbe dolgozni, rettenetes körülmények között, embertelen bánásmód mellett kellett dolgoznia. Egy alkalommal, 13 éves korában egy fehér felügyelő olyan súlyosan megverte, hogy kevés híján belehalt a fejsérülésébe. Bár felépült, élete végéig epilepsziás rohamok kínozták.

herriett-tubman1

Forrás: Pinterest

A Harriet nevet később – minden bizonnyal édesanyja iránti tiszteletből vette fel. Felnőve férjhez ment egy szabad fekete férfihoz, John Tubmanhez.

Gazdája halálakor azonban – a férfi tetemes adósságai miatt – eladás várt volna rá, de attól való félelmében, hogy még rosszabb gazdákhoz kerül, északra szökött. Férje nem tartott vele és nem is követte, innentől kezdve külön éltek.

Akkoriban a szökni vágyó rabszolgák az Underground Railway (föld alatti vasút) nevű hálózaton keresztül tudtak átjutni az Egyesült Államok azon részeire, ahol nem volt rabszolgaság. A hálózat egy jól szervezett rendszer volt, amit szabad feketék, rabszolgák, abolicionisták (a rabszolgaság eltörléséért küzdő aktivisták) és kvékerek (vallási csoport) tartottak fenn. Harriet is a segítségükkel járt sikerrel: kilencven mérföldet gyalogolt erdőkön és mocsarakon át és elért Pennsylvaniába.

Azonban hiába ért véget 20 év rabszolgaság, Harriet nem volt boldog: hiányzott a családja és a szerettei.

„Átléptem a határt. Szabad voltam, de nem volt senki, aki üdvözöljön a szabadság földjén. Idegen voltam, egy idegen földön és mindennek ellenére az otthonom még mindig Maryland volt, hisz az apám, az anyám, a testvéreim és barátaim mind ott voltak. Szabad voltam és nekik is szabadnak kellett volna lenniük.”

Egész addigi életében szolga volt, most önállósította magát és kiderült, hogy valójában hadvezérnek kellett volna születnie. Elkezdett visszaszökdösni délre, hogy rokonait, barátait, illetve mindazokat, akik segítségre szorulnak átvezesse a szabad világba. Minden családtagját meg tudta menteni, de nem dőlt hátra, a föld alatti vasút kalauzaként majdnem száz rabszolgát segített át a határvonalon. Fegyverrel, kiváló tájékozódási képességét felhasználva, halászhajókon utazva, támogatók házaiban bujkálva, erdőn-mezőn átgázolva segített, ahol tudott és senkit sem hagyott cserben: védenceinek segített munkát, szállást találni. Ekkor kapta a becenevét, a Fekete Mózest.

herriett-tubman2

Forrás: Pinterest

De ezzel sem érte be, a polgárháború alatt kémkedni kezdett az északiaknak. Szakácsnak, ápolónak állt a déli seregekbe és onnan szállította északra az információkat. Odáig jutott, hogy ő lett az első amerikai nő, aki fegyveres támadást vezetett a polgárháborúban, mégpedig 1863. júniusában, a Combahee Folyami Rajtaütés során. 750 rabszolgát sikerült ki- és felszabadítaniuk.

Bármit tett is azonban Harriet Tubman, hősiessége, bátorsága nem kapott – nem is kaphatott – nyilvános elismerést az 1800-as évek Amerikájában, ahol fehér férfiak uralkodtak minden és mindenki felett. A Fekete Mózest lassan elfelejtették, egész életében keményen kellett dolgoznia, hogy eltartsa magát. Végül 1899-tő folyósítottak számára nyugdíjat, ápolónői tevékenységét elismerendő.

Harriet élete végéig küzdött a feketék és a nők jogaiért, 1908-ban otthont nyitott idős és szegény afroamerikaiaknak. Ő maga is ott élt és halt meg tüdőgyulladásban 1913-ban.

Csak 2016-ban rehabilitálták. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy Harriet lesz az első afroamerikai nő, akinek arcképe felkerül egy bankjegyre, a húszdollárosra. Ez nyolcvannal kevesebb, mint amennyit a szökésben lévő Harriet elfogásáért tűztek ki jutalmul annak idején.

Farkas Bernadett

(Forrás: Wikipédia, Főkép: https://www.womenshistory.org/education-resources/biographies/harriet-tubman)