Államalapító Szent István királyunk nevét mindenki ismeri. Ő hozta létre Magyarországot, ő honosította meg a kereszténységet országunkban, ezzel lehetővé téve, hogy a történelem viharai ne sodorják el és szórják szét a magyar népet.
Nagyon kevés szó esik azonban arról, hogy nős ember és családapa is volt. Felesége a bajor Gizella hercegnő, Magyarország első királynéja tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy országunkban megszilárduljon a kereszténység.
Nem szerelmi házasság volt az övék, hanem politikai, mégis szerették és tisztelték egymást egész életükben. A mélyen vallásos nevelésben részesült Gizella Civakodó Henrik bajor herceg leánya volt. Apjának sok konfliktusa volt István apjával, Géza fejedelemmel. Az Enns folyó torkolatánál lezajlott háborút lezáró békekötés után, 995-ben Géza fejedelem feleségül kérte Gizellát fia, István számára.
A házasság mindkét fél számára előnyös volt, hogy az országaikat fenyegető komolyabb problémák felé fordulhassanak. Az akadályt Gizella elhatározása jelentette, ő apáca akart lenni. A hagyomány szerint végül a Magyarországon is hittérítő munkát végző püspök, Adalbert győzte meg, hogy Istennek tetsző feladat, ha segít egy nemrég még pogány nemzet kereszténnyé válásában.
Magyarországon Veszprém lett Gizella és a későbbi királynék városa. Gizella székesegyházat építtetett, és a veszprémi püspök lett a királynék gyóntatója és koronázója. Ő alapította a veszprémvölgyi apácakolostort, udvarhölgyei és apácái segítségével nagy szerepet vállalt a templomok miseruhákkal való ellátásában. A királyné kiválóan varrt és hímzett, nevéhez fűződik a későbbi koronázási palást elkészítése (ami eredetileg a székesfehérvári katedrális számára készült).
Koronázási palást
Az esküvőt 966-ban kötötték meg és az ifjú pár azonnal Magyarországra utazott. Gizella 42 éven át jó felesége és társa volt a férjének, gyakran elkísérte útjaira, ami akkoriban nem volt jellemző. Kölcsönös nagyrabecsülés, megértés és tapintat jellemezte az egymáshoz való viszonyukat. Öt gyermekük született, az első három lány volt, sorsukról nem tudnunk semmit. Két fiúról már igen. Az idősebb Ottó volt, a másik Henrik, aki később, szentté avatása után, Imre hercegként vonult be a történelembe. Ottó fiatalon, kisbaba korában meghalt, így Henrik maradt az uralkodópár egyetlen örököse, gondosan, tudatosan készítették fel az uralkodásra már 14–16 éves kora körül.
Sajnos az uralkodópár minden reménye összeomlott, mikor 1031-ben vadászat közben egy vadkan halálra sebezte a herceget. István ekkor teljesen összeomlott, megbetegedett és 1038. augusztusában meghalt.
Több lehetséges utódjelölt és kisebb trónviszályok után István egyik nővérének fia, Orseolo Péter lett Magyarország királya, aki – bár Gizella minden valószínűség szerint támogatta trónigényét – rendkívül hálátlanul bánt az özvegy királynéval. Birtokait elvette és Veszprém várában gyakorlatilag bebörtönöztette nagyarányú jótékonykodásai és befolyásától való félelme miatt. Pétert 1041-ben elűzték a magyar trónról, de az új király, Aba Sámuel sem bánt másként Gizellával.
Amikor Péter a német-római császár segítségével újra visszatért, Gizella elhagyta Magyarországot, valószínűleg 1041-ben. A passau-i kolostorba vonult, ahol hamarosan főnökasszony lett, ott is temették el 1059 környékén. 1911-ben X. Pius pápa boldoggá avatta.
Gizella királyné sírja Passauban
Magyarország első királynéja sokkal többet tett szerény, vallásos életével országunk megszilárdulásáért és nemzetünk fennmaradásáért, mint amennyit a tankönyvek említenek. Emlékét Veszprém, a királynék városa, a veszprémi Gizella kápolna, passaui síremléke valamint több szobor őrzi.
Veszprém, Gizella kápolna
Fotók: https://montazsmagazin.hu/hires-magyar-nok-gizella-kiralyne/
Farkas Bernadett
