Coretta Scott King

Martin Luther Kinget senkinek sem kell bemutatnom. Ki ne hallotta volna a „Van egy álmom..” kezdetű beszédét? Vagy ismerné életútját? Persze, hogy mindannyian, hiszen benne van a történelemkönyvekben, tanultunk róla az iskolában, az Egyesült Államokban pedig már-már kultusz alakult ki a feketék egyenlőségéért, szegregációmentességéért és az alapvető emberi jogokért olyan elkötelezetten és nagy sikerrel harcoló férfi körül. Olyannyira, hogy a nyolcvanas évek óta a születésnapja nemzeti ünnepnek számít Amerikában.

Na, de ki is pontosan Coretta Scott King? A King utónév alapján megtippelhetjük, hogy köze volt a nagy Martin Lutherhez, és igen, jól gondoljátok, hogy az emberi jogok harcosának felesége volt, de higgyétek el, korántsem ez a legnagyobb érdeme. Coretta maga is aktivista volt, egy igazi haladó szellemű úttörő, aki legalább annyira szívén viselte az elnyomott színesbőrű társai sorsát, mint férje, miközben más területekre is hangsúlyt fektetett a jogvédelem területén, így például a női egyenjogúság, vagy éppen az LMBTQ jogok. Igazán erős asszony volt, akiben megvolt a bátorság, hogy egy nagy ember társává váljon, majd akkor is kitartson mellette, mikor az élet újra meg újra próbára tette a kapcsolatukat és az „ügy” melletti elkötelezettségüket.

 

az-emberi-jogok-mozgalmanak-first-ladyje

Házasságuk alatt Martin Luther King szinte állandó megfigyelés alatt állt, telefonjait lehallgatták, otthonuk és családi életük nyitott könyv volt a titkosszolgálat előtt. Coretta elviselte és elfogadta a férje küldetésével járó kockázatokat és fájdalmakat. Megélte a társa bebörtönzését, miközben ő négy gyermekkel maradt egyedül, máskor végignézte, ahogy megkéselik a férjét, túlélt egy otthonukat ért bombatámadást, az állandó rasszista zaklatást, méltósággal fogadta, mikor azt terjesztették Martin Lutherről, hogy kommunista és rendszerellenség, majd gyermekeit vigasztalva erős lélekkel állt férje sírja mellett, miután merénylet áldozata lett. A temetés másnapján pedig már ott menetelt azon a tüntetésen, ahol eredetileg a férje vett volna részt. Martin Luther King, a világ legfiatalabb Nobel-békedíjas aktivistája egy igazi legenda. Olyan különleges személy, akinek a fénye és eredményei nem koptak meg halála után sem, sőt öröksége ma, halála után 54 évvel is az élő emlékezet része.

Miért?

Mert Coretta nem hagyta veszi mindazt, amiért a férje egész életében harcolt, s amiért többször kockáztatta testi épségét, otthonát, sőt a családját és a békéjét. Martin Luther King a népéért végzett szolgálat közben veszítette az életét, mely akár azt az üzenetet is hordozhatta volna Coretta számára, hogy itt az ideje csendben maradni, de nem így történt. A gyászt leküzdve új erőre kapott és ment tovább azon az úton -immár egyedül- amivel egykor a férjével indultak el. Élete végéig ápolta és őrizte Martin Luther King emlékét. Létrehozta a King központot, megírta férje memoárját, elérte, hogy a férje születésnapja nemzeti ünnepnek minősüljön, harcolt a háború, a szegénység, a szegregáció, a nemi megkülönböztetés és a kormány elhibázott gazdasági döntései ellen. Tette ezt szép szóval, kritikával, hízelkedéssel és barátkozással, vagy éppen polgári engedelmetlenséggel, mindig pontosan úgy, ahogy a helyzet megkívánta.

Ezért hát ő is megjárta a börtönt, jó ideig megfigyelés alatt állt, s néha már persona non-grata minőséget szerzett egy-egy ellenséges közegben, azt viszont még a haragosai és ellenlábasai is elismerték, hogy kivételes asszony volt, akinek helytállása tiszteletet érdemelt.

Talán Martin Luther King neve tovább fennmarad, talán többen emlékeznek rá és ismerik a történetét, azért így magunk között felteszem a kérdést, hogy vajon mire jutott volna a nagy  emberjogiharcos, ha nem áll ott mögötte Coretta?

Talán Jr. King neve sem csengene ma olyan ismerősen, ha nem lett volna egy ilyen nő a társa, és támasza.

Életműve felbecsülhetetlen, munkájával milliók számára tette élhetőbbé, egyenlőbbé, elfogadóbbá a világot. Ő maga is egy legenda, aki főleg az óceán másik oldalán milliók szívét rabolta el. Temetésén több mint 10.000 vettek részt. Köztük az Egyedült Államok négy korábbi elnöke. Egy „csak” feleségnek nem jár ekkora tisztesség, de a 20. század meghatározó emberjogi harcosának igen!

Ferenczy Boglárka