… aki a poklot és a mennyet is megélte
Sokan azt gondoljuk, hogy egy színésznő élete felhőtlen, folyton-folyvást ünneplés és csillogás. Pedig ez koránt sincs így. Állandó megfelelési kényszer és önbizalomhiány is társul ehhez az életmódhoz, legyen szó a napjainkról vagy a ’30-as évekről.
„Nem születtem társas lénynek. Gyűlölöm a kötöttséget, a másik iránti regard-t, a szabályos életmódot. Fejgörcsöt kapok attól, hogy valaki beleszól abba, amit csinálni akarok.”
Karády Katalin a ’30-as évek egyik legfőbb női ikonja volt, akit életének útja egyenesen New Yorkig repített. Megélte a mennyeket és a poklot is. A kor egyik divatdiktátorának tartották és az újságok mindennap cikkeztek róla. Élete igazi hullámvasút volt. Ellentmondásos személyiségét sokan imádták, vagy éppen gyűlölték. De a siker nem tartott örökké, hamar semmissé vált számára. Karády 1910. december 8-án született egy hét gyermekes kőbányai munkáscsaládban. Gyerekkora nem volt felhőtlen, édesapja gyakran bántalmazta és inkább családja helyett a lóversenyek foglalkoztatták. „Dühe egyre fokozódott, szinte mámorosan tudta verni a gyerekeit” – emlékezett vissza évtizedekkel később Karády, aki a családi körülmények elől Svájcba és Hollandiába menekült. Diákként fellépett az iskolai ünnepségeken is és megtapasztalta, hogy a színpad egy másik világ. Siker és taps lett a vége. 17 évesen apja meghalt és férjhez ment Vargha Rezső adóhivatali főtiszthez, aki 30 ével idősebb volt nála.
„Egy asszony nem sokat kíván, szeressék szívből, igazán…” Ez a házasság azonban menekülés volt a számára és hamar véget is ért, csupán 3 évig tartott. Karády kacérkodott a színészettel, de folyamatos kudarc érte, míg nem Egyed Zoltán hírlapíró, színikritikus volt az, aki megígérte neki, hogy színésznőt farag belőle és Cs. Aczél Ilonához, a legnevesebb színészpedagógushoz vitte taníttatni. 1939 februárjában debütált William Somerset Maugham Az asszony és az ördög című darabjának főszerepében. A színpadon nem igazán érezte jól magát, a film közelebb állt hozzá. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt, mely a Zilahy Lajos regényéből készült Polgár Tibor rendezésében. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal az énekesnői pályán is elindította. „Állandóan dolgozom, szerepekre készülök, és várom, hogy végleg színésznő legyek. Mert úgy érzem, véglegesen még nem vagyok az. De most már kezdem hinni, hogy az leszek.” A barna, nyakigláb, negyvenkettes cipőt viselő, búgó hangú díva egy csapásra meghódította az országot. Egy év alatt hét filmet forgatott, és mindegyikben Jávor Pál volt a partnere. Stílust teremtett a különc öltözködésével és frizurájával, a pénzt két kézzel szórta, a férfiak zsongtak körülötte. Ujszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével került szenvedélyes viszonyba, aki a német megszállás után Horthy vezérkarában szolgált. Karády élete is nagyot fordult ebben az időszakban. Ujszászyt valószínűleg megölték az oroszok, Karádyt pedig kémkedéssel vádolták és bezárták, majd hosszú hónapokig kínozták, ütötték, verték és megerőszakolták. Néhány hónap után elengedték. Ezek után már nem tudott visszakapaszkodni, a biztonság megszűnt számára. Eladósodott és az új politikai elvek szerint nem kaphatott szerepet. Vidékre járt haknizni, de a dívát kifütyölték, lenézték. 1951-ben illegális úton hagyta el az országot, itthon a nevét sem ejthették ki. Élt Salzburgban, Svájcban, Brüsszelben és 1953 tavaszán Dél-Amerikába ment, de ott csak 1968-ban kapott letelepedési engedélyt. Néhány szerepet még elvállalt New Yorkban, de nem vágyott már a csillogásra. „Hamvadó cigaretta vég…” Itthon keményen elutasították, lemezeit bezúzták, filmjeit betiltották. A Karády-kultusz ennek ellenére erősödött. 1978-ban újra elkezdték vetíteni a filmjeit, lemezeit pillanatok alatt elkapkodták. Karádyt kevesen fogadták el, pedig csak szeretetre vágyott. „Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el.”
A háború idején rengeteg embert életét mentette meg és ezért a halála után a Világ Igaza kitüntetést is megkapta.
„Tudom, hogy a sztárélet nem tart örökké és az utam a majdani öregség felé nem lesz rózsákkal telehintve.”
Karády 1990. február 7-én hunyt el, a teste visszatért Budapestre és a Bazilikában búcsúztak el tőle.
Nyári Szimonetta
